Sziasztok!
Nem olyan rég találtam egy cikket, ami a koreai négyszótagos idiómákról szólt, néhány érdekes példát bemutatva. A keleti szólások/közmondások mindig nagyon tetszettek, gondoltam kicsit utánajárok az eredetüknek. Ebben a rövid sorozatban a japán, a kínai és a koreai négyszótagos idiómákról olvashattok egy kicsit.
Mielőtt belekezdenénk, szeretnék egy kis plusz bevezetőt írni a témában még elóforduló "magyar" szavakról a frazémáról és az idiómáról. Az idiómák és frazémák esetében is áll a rovar-bogár helyzet. Minden idióma frazéma, de nem minden frazéma idióma.
- Frazéma (frazeológiai egység) - állandósult szókapcsolat
- Idióma (idiomatikus egység) - töbféle jelentésben használt állandósult szókapcsolat
Van szűkebb és tágabb érzelmezés is. A szűkebb szerint a frazéma majdnem szinonimája is lehetne az idiómának. Ebbe a szólások és népnyelvi kifejezések tartoznak.
Én az idióma szót igyekeztem használni itt, de mivel a megjelölt forrásban többféleképp is hívják koreai forrás idiómát, a japán frazémát használ, szerettem volna tisztázni a két fogalmat. Tehát utóbbinál a frazéma a szűkebb értelembe vett állandósult szókapcsolatokra vonatkozik, amelyek többletjelentéssel bírnak.
Ahol le volt írva a forrásban a pinyin átírás, azt használtam, viszont az, hogy hogyan tagolták, az eltérő lehet, azt is az eredeti forrás szerint hagytam.
KÍNAI (成语 - chengyu)
fő forrás: clearharmony - A kínai szólásokról néhány szóban és angol wikipédia: Chengyu, Shijing, Chinese language
A kínai idiómák a klasszikus kínaiból erednek - általában a chen yu-val és a kínai idióma megnevezéssel is a négy karakteres idiómákra utalnak, habár ennál több fajtája is létezik. Ma már nem is nagyon használják máshol a klasszikus kínait, mint az idiómákban. A kínai nyelv monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a szavak általában egy szótagból állnak, nincs ragozás, nincs szófaj. Egy írásjegy jelentheti a szó igei, főnévi, melléknévi formáját, ha létezik olyan. Ezért a szavak a mondatokbeli elhelyezkedésükkel együtt is sokféleképp értelmezhetőek. (Erre itt egy jó, irodalmi példa, miért nehéz kínai verset fordítani: LINK)
A kínai négyszótagos idiómák történelmi vagy irodalmi háttérrel rendelkeznek, "az emberek bölcsessége és a kínai történelem mikrokozmosza". Egy részről a szájhagyomány útján való terjedésük formálta őket tömörré. A négykarakteres idiómák másik eredete a Dalok könyvéből (Shijing), ahol négy karakteres sorokból álló versek találhatóak - így néhány chengyu valójában ezeknek a verseknek egy-egy sora. Ilyenkor a szólás az egész vers jelentését, történetét magába foglalja. Mint nálunk is néhány híres magyar költemény első sorából vagy egy-egy elhíresült mondatából már (jó esetben) mindenki tudja, mire utal a beszélő.
Sokszor ismert a kialakulásukhoz köthető rövid történet is, hisz a történetírók feljegyezték. Egyik leghíresebb ezek közül Zuo kommentárja (Zuozhuan) ami egy körténelmi annekdotázó kommentár az Tavasz és Ősz krónikájához.
破釜沉舟 pò fǔ chén zhōu. Szó szerint: összetörni az edényeket, elsüllyeszteni a hajókat.
A történet szerint Xiang Yu tábornok megparancsolta embereinek, hogy törjék össze a főzéshez, evéshez használt edényeiket és süllyesszék el a hajókat, amint átérnek a folyón az ellenséges területre. Ezek után megnyerte a csatát. Az idióma jelentése tegyél fel mindent egy lapra a gőzelem, siker elérésének érdekében, mintha nem lenne lehetőség visszavonulásra és újrapróbálkozásra.
瓜田李下 pinyin: guātián lǐxià. Szó szerint: dinnye föld, szilvák alatt.
A szöveg egy vershez köthető, amelynek soraiban az olvasható: ne kösd be a cipőd a dinnye földön, ne igazgasd a kalapod a szilvafák alatt. Arra figyelmeztet, hogy az ember igyekezzen elkerülni a szituációkat, amikor bár ártatlan, bűnösnek tűnhet. Az idióma olyan tömör, hogy értelmezhetetlen a vers-háttér ismerete nélkül.
仁者無敵, pinyin: rén zhě wú dí. Szó szerint: A jóindulatnak nincs ellensége.
Menciushoz (Meng Zi) kötlető, aki konfuciánizmus egyik leghíresebb mestere. Mensius azt tanácsolta a császárnak, hogy jóindulattal kormányozzon, fogja vissza az adókat és büntetéseket. Akkor az alattvalóknak lesz idejük gazdálkodni - lesz miből taníttatni a gyerekeiket és gondozni szüleiket. Ők is tisztelettel és jóindulattal fognak mások felé fordulni.
Vannak modernebb keletkezésűek is, sőt nyugati eredetűek is - amiket kínaira fordítottak.
A kínaiaknál több ezer ilyen szólás van, nem meglepő, hogy egy asszociációs játékot is kitaláltak, amelyben idiómákat kell egymás után kapcsolni valamilyen asszociáció mentén.
Vannak kifejezetten hasonlóak is, ezért érdemes figyelni!
一 日 千 秋 yí rì qiān qiū. Egy nap, ezer ősz - gyors változások. Egy nap, ezer évvel is felérhet
一 日 千 里 yí rì qiān lǐ. Egy nap, ezer mérföld. - gyors haladás. Ez nap alatt ezer mérföldet megtenni
一 日 三 秋 yí rì sān qiū. Egy nap, három ősz - nagyon hiányolni valakit. Egy nap, olyan hosszúnak érződik, mint három év.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése