Sziasztok!
Nem olyan rég találtam egy cikket, ami a koreai négyszótagos idiómákról szólt, néhány érdekes példát bemutatva. A keleti szólások/közmondások mindig nagyon tetszettek, gondoltam kicsit utánajárok az eredetüknek. Ebben a rövid sorozatban a japán, a kínai és a koreai négyszótagos idiómákról olvashattok egy kicsit.
A karakterek átírásánál mindig a forrásban talált latin betűs átírást másoltam át. Az eltérő források miatt eltérő lehet, hogy melyik átírás került be, de szerintem ez különösebben (ezen a szinten) nem zavaró.
JAPÁN (四字熟語 - Yoji-Jukugo*)
fő forrás: Cseresnyési László: Könyv a japán nyelvről
Kínából származnak kanjiként leírva állnak négy karakterből (Japánban is használják a kínai írásjegyeket, mivel azok nem kiejtéshez, hanem jelentéshez kötöttek, japánban kanjinak hívják az írásjegyeket). Ezeknek az írásjegyeknek a japán olvasatát használják a japánok, de vannak olyan idiómák, amelyek vegyes olvasattal vagy kínaias olvasattal használják. Sokhoz kis történet is társul, ami a mondás létrejöttével kapcsolatos és segít megérteni a jelentését.
Néhány példa kínai eredetű idiómákra:
四面楚歌 kínai: simian chuge, japán: shimen soka. Szó szerint: "Négy oldalon So dalai"
A történet szerint egy kínai hadvezér So vidék dalait énekeltette a katonáival, hogy összezavarja az ellenséget. Jelentése itt "ellenséges légkörben".
Ma már van egy másik jelentése is: "kritikai össztűz" , amit akkor szoktak használni, ha valaki egy rossz, ostoba kijelentést miatt közutálat tárgyává válik.
臥薪嘗胆 kínai: woxin chandan japán: gashin shōtan. Szó szerint: "tüzifán fekve, nyers májat nyalogatva"
A történet szerint az egyik hadvezér tüzifán aludt, míg a másik nyers májat nyalogatott, így készültek a végső leszámolásra a háborúban.
Azokra használják, akik elszántan bosszúra, vizsgára vagy parlamenti választásokra készülnek. A fiatalok, akik elsőre nem kerültek be az egyetemre, de elszántan készülnek a felvételire a "tüzifán alvó, nyers májat nyalogató magányos szamuráj éve"-t kell kibirniuk, hogy legközelebb bekerüljenek.
A kifejezésnek más történelmi megjelenése is van. Oroszország, Franciaország és Németország összefogott Japán ellen, miután az első kínai-japán háború után Japán területeket foglalt el a meggyengült Kínától az 1800-as évek végén. Japán segítséget remélt az ügyben az USA-tól és az UK-tól, mivel a fentebbi trió nem kis katonai fölénnyel rendelkezett Japánnal szemben (erődemonstráció volt, amúgy diplomáciai(nak álcázott) ügy volt). Japán végül visszaadta a területeket, amiket gyorsan fel is osztott maga közt a fentebb említett hármas. Japán úgy érezte, elárulták, ezért belekezdett az úgy nevezett Gashin Shōtan műveletbe, hogy fejlessze haderejét. (Itt tehát a bosszúra éhez jelentés lehet leginkább találó. Nem feladni/kitartani a nehézségekben - a bosszú érdekében.)
Persze, mivel a formula adott, a japánoknak vannak saját négszótagosaik is, amelyeknek nincs kínai előzménye.
一期一会 ischigo ichie - minden találkozást, pillanatot úgy kell megbeszülni, mintha egyszeri és megismételhetetlen lenne. Ez a mondás a japán teaszertartás mesterétől ered és a zen buddhizmus gondolataival áll kapcsolatban. Leginkább Sen no Rikyū és Ii Naosuke nevéhez kötik. Harcművészeti vonatkozásban arra utal, hogy a való életben, egy valódi harcban nincs lehetőség újrapróbálni egy-egy mozdulatot.
A japánok olyannyira kedvelik ezeket a négyeseket, hogy számtalan ilyen kifejezést használnak, sőt általában a tiltó táblák szövegeit is így fogalmazzák/rendezik.
立入禁止 tachiiri kinsi - Belépni tilos
屋内禁煙 okunaikin'en - Bent dohányozni tilos
Vannak olyan négyszótagosok, amelyek mellérendelő szavakból állnak.
喜怒哀楽 ki-do-ai-raku. Szó szerint: öröm-düh-bánat-derű. Jelentése, érzelmek.
加減乗除 ka-gen-jō-jo. Szó szerint: összeadás-kivonás-szorzás-osztás) Jelentése, alapműveletek.
*a yoji-jukugonak létezik idiomatikus és nem-idiomatikus változata is. Utóbbiak jelentése megyegyezik a szószerinti jelentésével, például a tiltó tábláknál. Az japán yoji-jukugo értelmező szótárakban természetesen csak az előbbiekkel foglalkoznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése